|
A vállalatok is tehetnek a magyarországi korrupció visszaszorításáért;
ehhez a Transparency International ajánlásokkal igyekszik segítséget
nyújtani.
Van egy álma Bedő Eriknek, a telekommunikációs tanácsadással foglalkozó
SciamuS Kft. ügyvezetőjének: azt szeretné, hogy Magyarországon a
svédországihoz hasonló üzleti kultúra alakuljon ki – ő ugyanis ott
született. A beteljesülésre még biztosan sokat kell várni, az első
lépéseket azonban ő már megtette: eldöntötte, hogy cége nem fizet
kenőpénzt, és nem folyat vissza összegeket.
Azon vállalatok,
amelyek hasonló jövőképben gondolkoznak, saját működésük
átvilágításához a Transparency International (TI) által összeállított
önellenőrző listát is felhasználhatják. Ennek alapján megítélhetik,
mennyire felkészültek a szervezeten belüli korrupciós kockázatok
kezelésére, illetve, hogy a megelőzés érdekében milyen eszközöket
érdemes bevetni (a legfontosabbakat lásd külön). FÓRUMOZÓK. A TI kezdeményezése
hívta életre a Vállalati Támogatói Fórumot. Az ehhez csatlakozó cégek –
köztük a SciamuS is – éves árbevételük meghatározott részével (250 ezer
forinttól 2 millióig terjedő összeggel) támogatják a TI működését,
amely cserébe előadásokat és képzéseket tart, illetve az általa
rendezett fórumon a vállalatok egymással is megoszthatják az átlátható
működés megteremtésében hatékonynak bizonyult eljárásokat.
Pusztai
József, a papíriparban piacvezető Antalis Kft. ügyvezetője szerint a TI
listáján szereplő ajánlások nemzetközi standardot alkotnak, ezekkel az
eszközökkel valóban sikeresen lehet küzdeni a visszaélések ellen.
Hozzáteszi: ők közvetlenül nem érzékelik a probléma nagyságrendjét, de
főként középvállalati ügyfeleik rengeteget panaszkodnak a korrupcióra,
különösen a közbeszerzések és egyéb állami megrendelések esetében. A
megvesztegetés miatt drágább beszerzések és a közjavak pazarlása
közvetve persze az Antalist is érinti, ezért is tartja fontosnak a
cégvezetés a jelenség elleni fellépést.
Közbeszerzések fehérítése Roadshow-val népszerűsíti a közbeszerzések
megtisztítása érdekében kitalált átláthatósági megállapodást a
Transparency International (TI) Magyarország. Az elképzelés lényege,
hogy egy független monitorozót vonnak be a közbeszerzésbe, amely már a
kiírást is felügyeli és véleményezi, majd nyomon követi a pályázók
tevékenységét az eredményhirdetésig, a győztes esetében pedig a
megvalósítás végső fázisáig. „Lényeges, hogy már a kiírás
előkészítésébe is kapcsolódjon be, mert sokszor olyan módon határozzák
meg a részvételi specifikációt, hogy annak csak néhány, esetleg
egyetlen egy vállalat felel meg” – mondja Szombati Zsuzsa, a TI
Magyarország fejlesztési igazgatója. A hazánkban újnak számító
kezdeményezést először az észak-magyarországi régióban mutatja be a TI
a vállalkozók, a civil szféra, a sajtó, a fejlesztési ügynökségek
számára. És persze a közbeszerzéseket kiíró állami szervek és
önkormányzatok számára is, hiszen a módszer csak akkor működőképes, ha
az utóbbiak is az átláthatóságot tűzik ki célul. Az
E.ON-nál a nagyobb volumenű üzletek esetében sok más mellett a partner
jó hírét, esetleges korábbi etikai kihágásait is figyelembe veszik. A
vállalatcsoport némely tagja külső féllel kötött szerződéseibe
belefoglalja az E.ON etikai kódexének rövidített változatát, s annak
betartását megköveteli a partnertől is. Kutas István szóvivő szerint
etikai irányelveik összességében megfelelnek a TI által elvárt
szintnek, azt pedig vizsgálják, hogy átvegyenek-e valamit a szervezet
által ajánlott eszközök közül.
TISZTULÁSI FOLYAMAT.
„Az lenne az ideális, ha a közbeszerzéseknél minden induló átláthatóvá
tenné a működését, akár vállalva az auditálhatóságot is” – mondja
Leitner György, a GlaxoSmithKline (GSK) Pharmaceuticals ügyvezetője. A
gyógyszeripar gyakran keveredik gyanúba, részben önhibájából, és bár
Leitner szerint a hazai helyzet sokat javult az utóbbi tíz évben,
elismeri, hogy vannak még problémák. A GSK élen akar járni a tisztulási
folyamatban, ennek jegyében öt éve már bárki megnézheti a cég klinikai
fejlesztéseinek adatait az interneten, az orvoslátogatóikat pedig arra
utasítják, hogy a gyógyszerek előnyei mellett a mellékhatásaikról is
beszéljenek. Szigorították az utaztatási szabályaikat, az orvosokat már
csak szakmai konferenciákra viszik el, hozzátartozó nélkül; a
szervezeten belül pedig elkülönítik a támogatási és az üzletszerzési
tevékenységet. Az ügyvezető úgy véli, rövid távon versenyhátrány lehet
a hozzáállásuk, később azonban ez eltűnhet, amint egyre többen tűzik ki
célul az átlátható működést.
Eszközök a kockázatok kezeléséhez
- Továbbképzések a belső és külső irányelvekről, szabályokról
- Anonim etikai forró drót, vállalati ombudsman
- Etikai tanácsadó, döntnök
- Rendszeres rotálás a visszaélési lehetőséggel járó munkakörökben
(például számlavizsgálás, beszerzés) és/vagy gyakori független kontroll
- Számlavizsgálat és kifizetések ellenőrzésének elkülönítése
- Utazási és költségelszámolások érdemi felülvizsgálata
- Teljesítmény és honorárium arányosságának értékelése
- Megkötött szerződések ellenőrzése, akár utólag is
- Feddhetetlenségi nyilatkozat kérése a külső üzleti partnerektől
Forrás: http://www.fn.hu/hetilap/20090407/nem_fizetok_klubja/ |