Két év hűségidővel, két fél között létrejött szolgáltatási szerződés esetében, egy év után, a T-Mobile egyoldalúan megemelte a szolgáltatás díját, és erről, a személyesen megkötött szerződések szerződőit nem értesítette személyesen, Arra hivatkozik, hogy a Népszabadságban, két egymást követő napon is közzétették, valamint a honlapjukon is elérhető volt az információ...

• amennyiben hűségnyilatkozatot írnak alá, az nem azt jelenti, hogy csak a szerződésben meghatározott díjat köteles fizetni a hűségidő alatt.
• a díjszabás módosulásáról akkor szereznek tudomást, ha azt a szolgáltató valamelyik (előre meg nem nevezett) napilapban, két egymást követő napon közzéteszi, tehát legjobb, ha mindegyiket megrendelik a hűségidő tartamára,
• mivel a honlapjának valamely zugában olvashatóvá tehetik, célszerű előfizetniük valamely tartalomfigyelő-szolgáltatást a hűségidőre.

Szükséges, hogy fogyasztótársaim megtudják:

A hűség időszaka alatt egyoldalúan bekövetkezett díjemelés, a megkötött szerződés egyoldalú módosítása a szolgáltató részéről, nem akkortól érvényesül, amikor azt kifejezetten közlik vele, vagy valóban elolvassa, esetleg a szerződésmódosítást elfogadja, hanem akkortól, amikor - akár a tudomására jutás nélkül azt, esetleg általa nem olvasott - napilapban, honlapon hirdetésként közzéteszik.

Abban azonban bizonyos vagyok, hogy a fogyasztónak erről a kiszolgáltatott helyzetről tudomást kell szereznie ahhoz, hogy eldönthesse: akar-e az ilyen gyakorlatot folytató (és levelében ezt bátran fel is vállaló) szolgáltatóval szerződést kötni, és van-e bátorsága, netán kedves, hajlandósága ilyen feltételek mellett, bármekkora hűségidőre elkötelezni magát.

És csupán egy személyes megjegyzés: arra nem válaszolt a szolgáltató, hogy miként fizeti vissza, vagy írja jóvá az eddigi túlfizetéseimet (mely 8.400 Ft-ot tesz ki), tekintettel arra, hogy a számláimat csoportos beszedési megbízás alapján az emelt összegben (beszámítás nélkül) szedi le a számlámról úgy, hogy sem a beszámítás, sem a beszedés tekintetében rendelkezési jogom nincs."

Ezt követően a Nemzeti Hírközlési Hatóság Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Osztálya 2010. július 21-én kelt levelében érdeklődött arról, hogy a szolgáltató a panaszlevélre válaszolt-e már, valamint az alábbi tájékoztatást nyújtotta:

"A szolgáltató az általános szerződési feltételeket az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (Eht.) 132. (2) bek.-ében meghatározott esetekben jogosult egyoldalúan módosítani. A szolgáltató értesítési kötelezettségének az Eht. 144.§ (2) bekezdésében foglaltak szerint a következő módon tehet eleget:
a) az előfizető közvetlen, írásbeli értesítésével (értesítés levélben);
b) elektronikus levélben;
c) egyéb elektronikus hírközlés útján; vagy
d) az értesítendő előfizetők körétől függően országos vagy megyei napilapban legalább két alkalommal feladott közlemény útján, amellyel egyidejűleg a szolgáltató köteles az értesítést az ügyfélszolgálatán is közzétenni. "

"Megértjük, hogy a szolgáltató által történő egyoldalú módosítás nem elfogadható az Ön számára, de a hatályos jogszabályok alapján a szolgáltató megteheti, hogy a fenti módon egyoldalúan módosítja a szerződést. "

A hatósági válasz egyértelműen a "lerázást" szolgálja, zárómondata pedig valamelyik manager-tanfolyam szóróanyagában szereplő formamondat megfelelő átalakításával született. A hatósági intézkedés, vagy felülvizsgálat szándéka, illetve megvalósítása nélkül, az ügyfelet megpróbálja megnyugtatni, és befogadóvá tenni a felügyeleti hatóság. A hatóság a szolgáltató szerepébe bújva, a pszichés kezelés módszerét választja. Ezért azt gondolom, szükséges lenne felkérni egy pszichológust, hogy vizsgálja meg, melyik feltétel alapozta meg az áremelést. A szolgáltató ugyanis nem tudja megjelölni, hogy az Eht.132.§ (2) bekezdésének melyik pontja tette lehetővé az áremelést, a felügyeleti hatóság nem kérdezte és nem is vizsgálta ugyanezt. Elégségesnek találta, hogy megállapította, hogy a ténylegesen, jogszabályi lehetőség nélkül megvalósított áremelésről (az egyébként határozatlan idejű szerződésekre tervezett és kialakított) törvényi szabályozásban megfelelő módon értesített, ezért jogszerűnek minősítette a törvényi szabályozással ellentétes áremelési döntést. A határozatlan időre kötött távközlési szolgáltatási szerződések ugyanis (az Eht.132. § (2) bekezdése alapján csak az alábbi esetekben módosíthatók egyoldalúan:
a) az egyedi előfizetői szerződésben vagy általános szerződési feltételekben foglalt feltételek bekövetkezése esetén azzal, hogy - amennyiben jogszabály vagy elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály másként nem rendelkezik - a módosítás nem eredményezheti a szerződés feltételeinek lényeges módosítását;
b) jogszabályváltozás vagy hatósági döntés indokolja; vagy
c) a körülményekben bekövetkezett lényeges változás indokolja

A szolgáltatás és az ellenszolgáltatás a Ptk. Szabályai szerint a két leglényegesebb, és kötelezően a szerződésben rendezendő kérdése bármely szerződéses jogviszonynak. Így tehát megállapítható, hogy az a./ pont alapján semmiféleképpen nem módosítható egyoldalúan az árra vonatkozó szerződéses feltétel. De tekintsünk el ettől az apróságtól, és vegyük úgy, mint a szolgáltatás ára nem lenne lényeges feltétel (miközben a törvény szerint még a szolgáltatás minőségében beállott egyes változások is lényeges feltételnek tekintendők). Sem az egyedi előfizetői szerződés, sem az általános szerződési feltétel nem tartalmazza azokat a feltételeket, amelyek bekövetkezése esetén a szolgáltatás ára, a hűségidőn belül egyoldalúan emelhető. Ez a pont tehát alapvetően az ellenszolgáltatás lényegességére tekintettel, de másodlagosan az áremelés feltételeinek meghatározására tekintettel semmiképpen sem volt alkalmazható. Sem jogszabályváltozást sem hatósági áremelést nem ismertetett a T-Home, a körülményekben bekövetkezett lényeges változásokat kimutatni nem tudta (ami egyébként a hűségidő határozott jellegére tekintettel egyébként is életszerűtlen lenne).

Az áremelés jogszerűségének vizsgálata nélkül tehát a felügyeleti hatóság sajnálkozásának adott hangot, és megállapította, hogy jogszerűen emelte az árat a T-Home, mert az értesítési kötelezettségének megfelelően tette eleget. Nézzük csak! Tehát egy törvény ellenében született döntést jogszerűvé tesz az a tény, hogy a közlése úgy történt, ahogyan a jogszerű döntésekének történnie kell? Tehát bármely jogszerűtlen határozat jogszerűvé válik attól, hogy szabályszerűen kézbesítették? Szabályszerű kézbesítés, vagy értesítés esetén jogorvoslatnak helye nincs? A semmis döntések is jogerőre emelkedtek?

Jaj Neked, kiszolgáltatott fogyasztó! Egy szolgáltatási szerződésben a szolgáltatóval szemben semmiféle segítségre nem számíthatsz, jobban jársz, ha a hatósággal kerülsz szembe, hiszen ott még jogorvoslati fórumok is rendelkezésedre állnak.

Tisztázzuk az alapvető dolgokat:

• Kifogásom elsődlegesen arra irányult, hogy az áremelés (különösen a hűségidőre is tekintettel) törvénysértő volt, és az így elhatározott áremelésről
• Nem szereztem tudomást az áremelésről. Utóbbi kérdés csak azért lényeges, mert
• A szerződéstől való elállási jogom a tudomást szerzéssel nyílik meg (tehát nem attól számít, hogy kézbesítették, vagy kihirdették, hanem attól, amikor az ügyfél tudomást szerez róla),
• az Eht. Szerint csak az értesítés történik meg a törvényben felsorolt módon (azaz a jogszerűen megállapított módosítás esetén azt kihirdetettnek kell tekinteni), nem pedig a tudomást szerzés. Ennek ellenére, a hatóságok nem vizsgálták, hogy mikor szereztem arról tudomást, az ÁSZF szabályt figyelmen kívül hagyva elegendőnek tartották, hogy engem arról értesítettek, ettől számított idő elteltével elvesztettem a jogomat a szerződés megszüntetésére. Álláspontom szerint ezért is alapvetően tisztességtelen a szolgáltató eljárása, és az, az ÁSZF szerint sem alkalmazható.

• a szolgáltatót éppúgy köti a tisztességes és jóhiszemű eljárás kötelezettsége, mint a fogyasztót: ha kötbérkötelezettséget ír elő, akkor ennek időtartamára ő sem módosítja a feltételeket, ha mégis erre kényszerül, erről értesíti a fogyasztót, mert valóban korrekten azt szeretné, ha a fogyasztó dönthetne arról, hogy ilyen feltételekkel is tudja-e vállalni a kötelezettségét,
• a hatóságok a jogszabályi helyek idézését követően azt is megvizsgálnák, hogy azoknak valóban megfeleltek-e a történtek,
• és a fogyasztók védelmére létrehozott sok-sok szervezet közül legalább néhány szót emelne
• az olyan ÁSZF ellen, amelyek indokolatlan és egyoldalú többletkötelezettségeket rónak az egyik félre, miközben a másik fél valamennyi reális megtámadási lehetőségét kizárják (illetve az általános szabályok szerint teszik lehetővé annak kizárását),
• és az olyan gyakorlat ellen, amely tisztességtelen piaci magatartásforma kialakítását szolgálja.

Ja! És ahol a fogyasztó túlfizetése nem kamatozik a szolgáltató számláján, miközben a hűségidő alatti áremelést többletelőírással érvényesíti! Hogy az egyedi esetben is hangot adhassak álmomnak.

Forrás: www.akontroll.hu 2010.09.20.